A még mindig nagyon fiatal, 25 éves ifj. Matheisz József evezős karrierje 2005-ben kezdődött Mohácson. Tíz esztendővel ezelőtt már utánpótlás-válogatott volt, 2011-ben ifjúsági Európa-bajnokságon bronzérmet ünnepelhetett, a 2017-es felnőtt világbajnokságon 10. helyen végzett, az országos bajnokságokon elért aranyérmeinek száma pedig a kétszámjegyet is eléri. Egy nagyszerű karriert tudhat maga mögött a baranyai sportoló, de a legnagyobb álma, amiért mindig is küzdött, nem jött össze, így idén májusban úgy döntött, befejezi pályafutását.
– A 2020-as tokiói ötkarikás játékok már a második olimpia, amire önhibámon kívül nem utazhatok el – mondta lapunknak ifj. Matheisz József. – A 2016-es riói olimpiai előtt a négyesünkből ketten lesérültek, így ugrott, idén pedig én kaptam el egy fertőzést. Az első válogatón nem tudtam ott lenni, s ezt követően közölte velem a szövetség, hogy nincs rám szükség. Kétszer is ott voltam a tűz közelben, egyszer sem sem sikerült, s ezért úgy döntöttem májusban, hogy befejezem a versenyzést.
A mohácsi kiválóság ugyan dühös volt, s nagyon el volt keseredve, hogy ismét összetört az álma, de a szeptemberi országos bajnokságra készülő mohácsi klubtársait nem szerette volna cserben hagyni. Matheisz még egyszer utoljára „rálépett a gázpedálra”, és napi 5–6 órát készült, hogy szépen fejezze be pályafutást. A munkának meglett az eredménye, hiszen a Cselinácz–Duboviczki–Litter–Matheisz alkotta férfi négypár ezüstérmet szerzett múlt hétvégén, a Velencei-tavon megrendezett ob-n.
– Amellett, hogy magamnak is szerettem volna bizonyítani, és edzőként példát mutatni, nem akartam kibabrálni a csapattársaimmal sem – árulta el a friss ob-ezüstérmes. – Sokszor ők alkalmazkodtak hozzám, nem tehettem meg velük, hogy májusban végleg abbahagyom. S ugyan többszörös országos bajnoknak mondhatom magam, ez az ezüst csillog a legszebben mind közül. Ennek a ob-nak és a klubomnak köszönhetően nem utálattal szálltam ki a hajóból, hanem elégedetten. Rengeteget adott nekem ez a verseny, nagyon élveztem.
Matheisz a hajóból valóban végleg kiszállt, már ami a versenyzést illeti, de magától a sportágtól és a mohácsi egyesülettől egyáltalán nem távolodik el. Továbbra is hozzá szeretné tenni a magáét klubja és szeretett városa sikereihez, de már edzőként.
– Az elsődleges célunk az, hogy minél nagyobb evezős- utánpótlásbázist építsünk ki Mohácson, illetve, hogy minél több válogatottat neveljünk ki – mesélt terveiről az ifjú tréner.