Hallgassa élőben!
Április 24.

Ezen a napon

Az adatok szolgáltatója Ezenanapon.hu
2024. Április. 24.
42 éve / 1982. 04. 24.
Megszületett Kelly Clarkson kétszeres Grammy-díjas, amerikai énekesnő, dalszerző
Többszörös arany-, illetve platina lemezes. 2002-ben robbant be a köztudatba, miután megnyerte az American Idol első szériáját. Karrierje eddigi mérlege; 5 stúdióalbum, 22 kislemez, 4 önálló világkörüli turné, és több tíz millió eladott album világszerte. 
10 éve / 2014. 04. 24.
Meghalt Estée Lauder magyar származású amerikai cégvezető, az Estée Lauder kozmetikumok megalkotója
Férjével Joseph Lauderrel hozták létre közösen az Estée Lauder Companies-t, az első termékekkel 1946-ban jelentek meg a piacon. Az Estée név az "Eszti" becenévből alakult ki. A kozmetikumokkal és krémekkel nagybátyja,  John Schotz ismertette meg, aki szintén magyar származású és vegyész volt.
17 éve / 2007. 04. 24.
Meghalt Madaras József Kossuth-díjas színész, filmrendező (Csillagosok, katonák; Szerelmem, Elektra)
57 éve / 1967. 04. 24.
Megszületett Lukács Gyöngyi, Kossuth-díjas szoprán opera-énekesnő, érdemes művész
Külföldön Georgina Lukács néven ismert.
57 éve / 1967. 04. 24.
Meghalt Vlagyimir Komarov szovjet mérnökezredes, űrhajóspilóta, az űrhajózás első kozmikus áldozata
A Szojuz-1 űrhajón végzett repülés után, leszállás közben 40 éves korában halt meg. A vizsgálat szerint a nagy hőmérsékleti áramlattól a csavarmeneten plazma haladt át és kiégette az űrhajó alját. A fékezőernyő nem nyílt ki, a pótejtőernyő pedig összetekeredett. Őt tartják az űrhajózás első kozmikus áldozatának.
69 éve / 1955. 04. 24.
Megszületett Michael O'Keefe amerikai színész. (Csendes vadász; A rettegés útja; Golfőrültek)
Mount Vernon-ban, New York államban született.
82 éve / 1942. 04. 24.
Meghalt Lucy Maud Montgomery kanadai írónő, az Anne-sorozat szerzője
Ismertebb művei: Anne otthonra talál, A kék kastély, Emily-sorozat, A mesélő lány és Az arany út, illetve Avonlea-i krónikák 1-2. c. művéből készült a nagy sikerű Váratlan utazás c. sorozat.
107 éve / 1917. 04. 24.
Meghalt Tömörkény István író
125 éve / 1899. 04. 24.
Megszületett Szepessy György festőművész
1899. április 24-én, Kecskeméten megszületett Szepessy György festőművész, Holló László kortársa.
133 éve / 1891. 04. 24.
Meghalt gróf Helmuth von Moltke porosz vezértábornagy ("szétválva vonulni, egyesülve lesújtani")
Berlinben 90 éves korában halt meg. Jelentős katonai sikereket ért el a porosz-osztrák és a német-francia háborúban. Stratégiáját a "szétválva vonulni, egyesülve lesújtani" elv jellemezte. 1866. 07. 03-án a porosz-osztrák háborúban az általa vezetett porosz csapatok a Königgratz (ma: Hradec Kralove) melletti csatában legyőzték az osztrák-szász sereget. A német-francia háborúban - Moltke tábornok terveinek köszönhetően - a porosz-német csapatok Metznél körülzárták a francia csapatok zömét. 1870. 09. 02-én Sedannál a döntő ütközetben a francia hadsereg letette a fegyvert, III. Napóleon fogságba esett. Moltke stratégiája mellett a poroszok győzelmeihez hozzájárult az újonnan kifejlesztett nagyhatótávolságú gyúszeges fegyverek használata, valamint a vasút bevetése az utánpótlás biztosítására.
223 éve / 1801. 04. 24.
Először mutatták be Haydn Évszakok című oratóriumát
Haydn utolsó nagyobb léptékű művét az Évszakok című oratóriumát Bécsben mutatták be, amelyből "sláger" lett többek közt a nyitó, ill. a vadászkórus.
45 éve / 1979. 04. 24.
A Kísérleti Állatok Világnapja
A laboratóriumi állatok védelmének világnapját a brit Nemzeti Élveboncolás Elleni Társaság (NAVS) 1979-es kezdeményezésére tartják meg.
57 éve / 1967. 04. 24.
Meghalt gróf Széchenyi Zsigmond vadász, író
Teljes nevén: sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond Nagyvárad 1898. január 23. – Budapest 1967. április 24.
61 éve / 1963. 04. 24.
Megszületett Détári Lajos labdarúgó, hatvanegyszeres válogatott és ötszörös világválogatott
Budapesten született. Pályafutását 1972-ben a Budapesti Honvédnél kezdte.  Játékosként megfordult négy országban és profi sportpályafutásának jelentősebb állomáshelye a Frankfurt és az Olimbiakósz volt. Edzőként legjelentősebb sikerét Szombathelyen érte el, ahol feljutott a Haladással az élvonalba. 
76 éve / 1948. 04. 24.
Megszületett Szívós István olimpiai és világbajnok vízilabdázó, edző, sportvezető, fogorvos
Édesapja id. Szívós István szintén olimpiai bajnok vízilabdázó, fia Szívós Márton világbajnok vízilabdázó.
90 éve / 1934. 04. 24.
Megszületett Shirley MacLaine Oscar-díjas amerikai színésznő, írónő
Legismertebb filmjei: Legénylakás, Esthajnalcsillag, Becéző szavak
95 éve / 1929. 04. 24.
Megszületett Kokas Klára zenepedagógus és zenepszichológus, aki zeneterápiával alkalmazott
100 éve / 1924. 04. 24.
Megszületett Lelkes Ágnes színésznő (Abigél, Egri csillagok)
Ismertebb alakításai: Hegedűs a háztetőn (Madách színház); Lugosi - A vámpír árnyéka (Madách színház). Filmjei: Abigél; A revizor; Egri csillagok; Házasságból elégséges.2013. 03. 15.-én hunyt el. 2013. 05. 21.-én temették az Óbudai temetőben. Egyszerre temették fivérével Lelkes Péter zongoraművész, újságíróval.
104 éve / 1920. 04. 24.
Megszületett Zenthe Ferenc (Szomszédok; A Tenkes kapitánya)
Kossuth- díjas, kétszeres Jászai Mari- díjas színművész, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze. Ismertebb alakításai: Sobri-Betyárfilm; Csocsó, avagy éljen május 1-je!; Szomszédok; Az elvarázsolt dollár; Jób lázadása; A Pogány Madonna; Beszterce ostroma; Tüskevár; Princ, a katona; A Tenkes kapitánya; Gábor diák; 2x2 néha 5; Rákóczi hadnagya; West Side Story - Operett színház.
111 éve / 1913. 04. 24.
Megszületett Jékely Zoltán író, műfordító, József At­ti­la-díjas, posztumusz Kossuth-díjas költő
Áprily Lajos költő fia. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, de lírájában követte az erdélyi magyar költészet hagyományait is. Dante, Racine, Shakespeare műveinek kiváló tolmácsolója.
119 éve / 1905. 04. 24.
Megszületett Sándor Frigyes hegedűművész, karmester, pedagógus
Sándor Renée zongoraművész öccse. Felesége Dénes Vera gordonkaművész. 10 évesen kezdett hegedűlni, két nővére zongorázni tanult. Az Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hegedűse lett. Az 1930-as években betegségből kifolyóan egyre kevésbé tudta megfelelően mozgatni a kezét, ekkor fordult a karmesteri pálya felé. Ő vezényelt 1941-ben Budapesten Bartók Béla Divertimento-jának premierjén. A II. világháború után a Székesfővárosi Zenekar vezetője, és a Nemzeti Zenede tanára lett. Részt vett a "Hegedű ABC" kidolgozásában, ami azóta is a hegedűoktatás alapja számos országban. A Liszt Ferenc Akadémián tanított és neve összefonódik a Liszt Ferenc Kamarazenekar létrejöttével és működésével.
144 éve / 1880. 04. 24.
Megszületett Gideon Sundback, aki kifejlesztette a ma használatos cipzárt
Sundback svéd-amerikai mérnök Whitcomb L. Judson cipzárját fejlesztette és tökéletesítette az által, hogy megalkotta a nyitást és zárást végrehajtó kocsit.Gideon Sundbäck Jönköping, Svédország, 1880. április 24. – Meadville, Pennsylvania állam, Amerikai Egyesült Államok, 1954. június 21.
149 éve / 1875. 04. 24.
Megszületett Huszka Jenő zeneszerző, a magyar operettmuzsika klasszikusa (Bob herceg)
Az 1902-ben bemutatott nagy sikerű Bob herceg című operettjével megdöntötte az angol és a bécsi operettek uralmát. Főbb szerzeménye még: Lili bárónő; Gül Baba.
154 éve / 1870. 04. 24.
Megszületett Thorma János festő, a nagybányai művésztelep alapítója
Életművén több stílusirány követhető nyomon, a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus.
170 éve / 1854. 04. 24.
I. Ferenc József osztrák császár feleségül vette Erzsébet hercegnőt
A Wittelsbach-családból származó Erzsébet hercegnő Miksa bajor herceg második leánya volt. A házasságkötést nemcsak az udvar, hanem Bécs lakossága is ünnepelte, amely már a németek népszerű Sissi hercegnőjét Bécsbe érkezésekor körülrajongta, majd a Praterben rendezett népünnepélyen is kivette a részét. Az emberek emlékezetében sokáig "álomesküvőként" élt a 23 éves osztrák császár és a 16 éves bajor hercegnő menyegzője. A bécsi Augustiner-kirchében megtartott esküvő után még egy hétig folytatódott a mulatság a díszesen kivilágított városban.
281 éve / 1743. 04. 24.
Megszületett Edmund Cartwright brit feltaláló, a gépi szövőszék megalkotója
Nottinghamshire-ben született. A gépi szövőszék feltalálásával forradalmasította a textilipart. A textiliparban vezették be először a műszaki újdonságokat, mivel a gyapjúfeldolgozásban eddig csak a munkaidő meghosszabbításával vagy több munkaerő foglalkoztatásával lehetett a termelést fokozni. Az első mechanikus gyapjúfonógépet, a "fonó Jenny"-t 1764-ben állította elő James Hargreaves vállalkozó, majd 1768-ban Richard Arkwright víziszövőszéke ("water frame") és 1779-ben Samuel Crompton szakaszos fonógépe ("mule", az "öszvér") nyitotta meg az utat az automatikus fonógép felé. 1785-ben elsőként Edmund Cartwright próbálkozott a textilgyártás második munkaterületén, a fonalfeldolgozás gépesítésén a mechanikus szövőszék feltalálásával. A műszaki fejlődés eredményeként 1823-ban végül a gépi szövésű anyag minősége felülmúlta a kéziszövésűét.
293 éve / 1731. 04. 24.
Meghalt Daniel Defoe angol író (Robinson Crusoe)
Robinson Crusoe című regényével a polgári realista regény őstípusának megalkotója, a "robinzonád" műfaj megteremtője.
318 éve / 1706. 04. 24.
Megszületett Padre Martini, azaz Martini atya olasz zenetörténész, zeneszerző
Teljes nevén: Giovanni Battista Martini. Több mint 17 ezer tételt tartalmazó zeneirodalmi gyűjteménye a Bolognai Zenei Könyvtár alapja lett.
376 éve / 1648. 04. 24.
Meghalt Frölich Dávid matematikus és csillagász, az első magyar földrajzkönyv írója
Lőcsén halt meg. Kísérletei során - Torricellinél korábban - vette észre, hogy a légnyomás a földrajzi magassággal együtt változik.
404 éve / 1620. 04. 24.
Megszületett John Graunt, a demográfia tudományának megalapítója
A demográfia tudományának születési ideje 1662. januárja volt, amikor John Graunt, londoni rövidárú-kereskedő kiadta a "Natural and Political Observations Made upon the Bills of Mortality" (Emberi és politikai megfigyelések a halálozási jelentésekről) című művét, a legelső könyvet a mai értelemben vett demográfia területén. A könyv úgy született, hogy Graunt úr, a londoni city egyszerű, de jómódú kiskereskedőjének - az 1592-es pestisjárványtól kezdve összegyűjtötte a londoni születésekről és halálozásokról szóló, hetente kiadott jelentéseket. Graunt úgy gondolta, hogy a közölt adatok tömegét megkísérli tudományosan elemezni, s azok alakulásából bizonyos következtetéseket levonni. E munkálkodásának eredményeként született meg a mű. A könyvet nagy elismeréssel fogadták, szerzőjét II. Károly király ajánlatára, az 1660-ban alapított angol tudományos társaság, a Royal Society (Angol Tudományos Akadémia) tagjává választotta. Graunt könyvének négy kiadását saját maga rendezte sajtó alá. Így jött létre a demográfia tudománya.
510 éve / 1514. 04. 24.
Nemesi kutyabőrt kapott Székely Dózsa György
Nándorfehérvár megmentőjét, Székely Györgyöt, II. Ulászló, a Szent Zsigmond templomban tűntette ki. Egyben megújította és kiegészítette családjának előbbi címerét, egy karddal levágott vérző kart. Dózsa György székely lófő volt, vagyis nem jobbágy, de nem is nemes. 
82 éve / 1942. 04. 24.
Megszületett Barbra Streisand énekesnő, színésznő (Hello, Dolly!, Funny Girl)
Brooklynban született. Ismertebb filmjei: Tükröm, tükröm; Csillag születik; Hello, Dolly! - Oscar-díj jelölés; Funny Girl; Funny Lady.
140 éve / 1884. 04. 24.
Megszületett Herman Lipót festő és grafikus, Munkácsy-díjas, érdemes művész
Festményein tájképeket és portrékat ábrázolt, valamint könyvekhez készített illusztrációkat.
698 éve / 1326. 04. 24.
Károly Róbert magyar király megalapította a Szent György lovagrendet
A magyar lovagok az ország és a lovagi erények védelmére alapította a Szent György lovagrendet. I. Károly (Károly Róbert) 1288-ban született Nápolyban Martell Károly nápolyi trónörökös, magyar trónkövetelő és Habsburg Klemencia hercegnő egyetlen fiaként. Magyarország iránti érdeklődését nagyanyja, Mária királyné, V. István magyar király leánya keltette fel benne. Már 1300-ban ellenkirályként léptették fel III. Andrással szemben. A III. András halálától 1310. nyaráig eltelt tíz év alatt három királya volt Magyarországnak, még több kiskirály osztozott területén. A három közül végül is az Anjou-házból való I. Károly maradt a győztes, akinek győzelme érdekében háromszor kellett megkoronáztatnia magát. A rendkívüli körülmények, a legsúlyosabb egyházi nyomás és Károly tényleges politikai sikerei sem tudták az országot eltéríteni attól a hittől, hogy Magyarország királya csak az lehet, aki Szent István koronáját hordja, s attól, hogy csak az az érvényes királyavatás, ha ezt a koronát teszik a leendő uralkodó fejére. 1301. tavaszán egy alkalmi koronával koronázták meg, de az ország jelentékeny része vele szemben először a cseh Vencelt (1301-1305), majd a bajor Ottót (1305-1307) ismete el királynak. 1307. októberében a rákosi országgyűlésen, majd 1308. őszén a pesti országgyűlésen I. Károlyt Magyarország királyának választották. 1309. június 16-án Budán, a Boldogasszony (mai Mátyás-) templomban egy újonnan készített koronával másodszor is királlyá avatták. Egyszerre három ősi, biztosan százéves (három-négy nemzedékre tehető) szabályt sértettek meg. A legkisebb volt közülük, hogy a pápai követ végezte a szertartást, hiszen magát a római pápát képviselte, így nehezen lehetett az ő működésével szemben a nála alacsonyabb rangú és a pápától függő esztergomi érsek koronázási jogára hivatkozni. A színhely már nagyobb hiba volt, mert már megint nem Fehérvárott, hanem egy plébániatemplomban avattak királyt, s hiába lett éppen ebben az időben Buda a "királyság feje" és az ország legfontosabb városa, hiába volt a templom nagyobb és fényesebb, mint a többi, mégiscsak egyszerű plébániatemplom volt. A legnagyobb hiba pedig most is a Szent Korona mellőzése volt. Teljesen lehetetlen gondolat volt, hogy a Szent Koronát megfosszák szentségétől, Magyarországon egyszerűen nem érvényesülhetett ez a jogi fordulat, senki nem adott neki hitelt. A korona nem veszett el, csak idegen kézben volt, így a megoldást nem új korona készítése jelentette, hanem a régi visszaszerzése. Nem is akadt más megoldás, mint megvárták, amíg László erdélyi vajda visszaküldte a koronát, és I. Károlyt harmadszor is megkoronázták, de most már a hagyománynak megfelelő szabályok szerint: Fehérvárott, az esztergomi érsekkel és a Szent Koronával, 1310. augusztus 20-án, Szent István napján, "ünnepelve és örvendezve", ahogy a Képes Krónikában írták. 1311. és 1323. között felszámolta a tartományurak hatalmát, és ellenőrzése alá vonta az egész ország területét. 1312-ben, a rozgonyi csatában aratta első nagy győzelmét a Csák Máté által támogatott Aba Amadé tartományúr fiai felett. 1316-ban a Kőszegiek várait foglalta el, 1317-ben az újra lázadó Amadék, a Borsa nemzetség és Petenye fia Péter uralmát számolta fel végleg. Csák Mátétól elfoglalta Visegrádot és Komáromot. 1318-21-ben Erdélyt, 1319-20-ban Csák Máté tartományának keleti részét foglalta el. 1322-ben megszilárdította hatalmát a Délvidéken, Szlavóniában, de Dalmáciát és Horvátországot tartósan nem sikerült meghódítania. 1323-ban Temesvárról áthelyezte székhelyét Visegrádra, és hozzálátott az ország politikai-gazdasági rendjének helyreállításához. Saját hívei között szétosztotta a tartományuraktól elvett birtokok nagy részét. Ezek a birtokosok az új, akkor felemelkedett családokból kikerült bárók voltak, akik I. Károly uralmának szilárd politikai és katonai támaszát és a lovagi kultúra hordozóit jelentették. A királyság pénzügyeit teljesen új alapokra helyezte: a nemesérckivitelt megtiltotta, a királyi pénzverés monopóliuma mellett pénzreformot hajtott végre. 1325-től firenzei mintára aranyforintot veretett. A városok éves adót fizettek a kincstárnak, megszerezte a pápai tized harmincadát is, sőt megadóztatta az egyházat is, ami a papság heves tiltakozását váltotta ki. 1320. után nem hívta össze az országgyűlést. Külpolitikáját inkább a diplomáciai, mint a katonai sikerek jellemezték. 1335-ben a visegrádi királytalálkozón létrehozta Lengyelországgal és Csehországgal a 3 ország szövetségét, amely főként a Habsburgok ellen irányult, emellet az árumegállító joggal rendelkező Bécs megkerülésével új kereskedelmi útvonalakat alakítottak ki. 1339-ben sógora, a gyermektelen III. Kázmér lengyel király örökösödési szerződést kötött vele, amelynek alapján 1370-ben létrejött a magyar-lengyel perszonálunió. Uralkodását különös esemény zavarta meg, amikor 1330-ban Zah (Zách) Felicián sikertelen merényletet követett el ellene és családja ellen, amit I. Károly kegyetlenül megtorolt. 1342-ben halt meg Visegrádon. Székesfehérváron temették el a Budán tartott pompás gyászszertartás után.
802 éve / 1222. 04. 24.
II. András kiadta az Aranybullát
1177-ben született III. Béla magyar király és Chatillon Ágnes hercegnő gyermekeként. Háromszor nősült, 1200 körül vette feleségül Gertrúd merániai hercegnőt, akitől több gyermeke, köztük IV. Béla király és Szent Erzsébet született. 1213-ban Gertrúdot meggyilkolták, 1215-ben II. András újra nősült, Pierre Courtney leányát, Jolantát vette feleségül, akitől egy leánya született. 1233-ban második felesége is meghalt, majd egy itáliai őrgróf leányát, a fiatal Beatrix hercegnőt vette el. Amikor II. András elhunyt, Beatrix gyermeket várt, akit külföldön kellett megszülnie. Az utószülött István herceg származását a magyar udvar sohasem ismerte el, mégis 1290-ben, Kun László meggyilkolása után István fiát hozták haza és ültették a trónra III. Andrásként. 1188-89-ben II. András még gyermekként Halics fejedelme volt. 1196-ban, apja halála után bátyja, Imre lépett a trónra, aki egész uralkodása alatt II. Andrással vívott küzdelmet a hatalomért. 1203-ban öccse ismét lázadást robbantott ki ellene, akit Imre elfogatott és börtönbe záratott. A király közben súlyosan megbetegedett, így a pápa beleegyezésével 1204 augusztusában a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt. Andrást kiengedte a börtönből és fia gyámjává, halála esetén az ország kormányzójává tette. Imre novemberben meghalt, így András herceg vette át a kormányzást, azonban a pápa intése ellenére a gyermekkirály jogait semmibe vette. Az özvegy királyné VI. Lipót osztrák herceghez menekült fiával és a koronázási ékszerek egy részével együtt. Nem sokkal ezután III. László váratlanul meghalt. Péter győri püspök hozatta haza a holttestét és a székesfehérvári bazilikában temette el. A Szent Korona is visszakerült Magyarországra, a királyné pedig visszatért Aragóniába. Végre trónra kerülhetett II. András, akit 1205. május 29-én koronáztak királlyá. Az első magyar király volt, akinek koronázási esküt kellett tennie. Uralkodása idején a királyi birtokok mértéktelen eladományozása vette kezdetét, így rendkívüli adó kivetésével pótolta az elveszett birtokokból származó jövedelmet, a pénzrontástól sem riadt vissza. Első felesége, Gertrúd nagy befolyást gyakorolt rá, rokonaival és egyéb idegenekkel töltötte be az ország vezető tisztségeit. 1211-ben behívta a Német Lovagrendet az országba, és letelepítette a Barcaságban. Már 1210-ben szervezkedni kezdtek ellene, végül a király halicsi távollétét kihasználva, a pilisi erdőben meggyilkolták a gyűlölt királynét. 1214-ben a főurak elérték, hogy királlyá koronáztassa Béla herceget (IV. Bélát), akit saját hatalmi érdekeik érvényesítésére akartak felhasználni. 1216-ban másik fiát, Kálmánt Halics királyává tette. 1217-ben hadat vezetett a Szentföldre. Hazatérésekor, 1218-ban anarchikus állapotok uralkodtak az országban, a kincstár teljesen üres volt. 1222-ben az elégedetlen főurak magukhoz ragadták a hatalmat, és kényszerítették az "Aranybulla" kiadására. 1224-ben az erdélyi szászok számára adott kiváltságlevelet ("Andreanum"). Uralkodásának utolsó szakaszában állandósult az ellenségeskedése fiával, Béla ifjabb királlyal, aki 1226-ban Erdély hercegeként önálló bel- és külpolitikát folytatott, 1227-ben befogadta és megkereszteltette a kunokat, létrehozta a szörényi bánságot, valamint országos méretekben megkezdte az eladományozott birtokok visszavételét. 1231-ben II. András megújította az "Aranybullá"-t, 1233-ban pedig kénytelen volt elfogadni a "beregi egyezmény"-t, amelyek az egyház hatalmának jelentős megerősödését mutatták. Az egresi (ma Románia) kolostorban temették el.
524 éve / 1500. 04. 24.
Tavaszi gonoszjáró nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak
Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban mondogatták: "szedem, szedem, felét szedem", ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság. György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.
624 éve / 1400. 04. 24.
Szent György ünnepe
A katonák és földművelők védőszentje kis-ázsiai keresztény katona és vértanú volt.A néphit Szent György napjától számította a jó időt, a valódi tavasz kezdetét. Ennek emléke az egyik legismertebb gyermekjáték-dal. A gyermekek a rétre kihajtott libák számára így hívogatták a napot: Süss föl nap, Szent György nap! Kert alatt a kislibáim Megfagynak. Terítsd le a köpönyeged, Adjon isten jó meleget!
történelem
A Közlekedési Múzeumba kerül Horthy Miklós egykori étkezőkocsija
intim titkok / 2 éve
Nők és a szex: miért tűnik el a vágy?
A szexuális vágy csökkenésében igen gyakran hormonális változások játszanak nagy szerepet, de nem csak ez lehet az oka annak, ha egy nőnek nem megy a szex.
Gyász
Mély fájdalommal tudatom, hogy édesanyám VÁMOS JÁNOSNÉ Klotz Irén 84 éves korában elhunyt. Temetése 2022. március 08-án, a 13 órakor kezdődő gyászmise után lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy FÜGEDI ISTVÁN 71 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2022. március 8-án 14 órakor lesz a pécsi köztemetőben. Gyászoló szerettei
Fájdalommal tudatjuk, hogy HENGL ÁDÁM 89 éves korában elhunyt. Temetése 2022. március 7-én, hétfőn 15 órakor lesz a pécsváradi temetőben. Kérjük a részvétnyilvánítástól szíveskedjenek eltekinteni. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy TÜTTŐ JÁNOSNÉ Benkő Ilona 81. életévében elhunyt. Temetése 2022. február 23-án, a 12 órakor kezdődő gyászmise után lesz a pécsi köztemető kápolnájából. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyám, anyósom, nagymamánk KOZÁK OTTÓNÉ Borbás Margit 2021. december 30-án, 88 éves korában elhunyt. Temetése 2022. február 21-én 12 órakor lesz a pécsi köztemető urnacsarnokából. Gyászoló lánya, veje, unokái
Fájó szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokonnak, barátnak, főiskolai társaknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen férjemet, édesapámat, apósomat, testvéremet, nagyapánkat, dédnagyapámat, unokatestvérünket, sógoromat, keresztszülőnket VAJDA JÓZSEF okleveles üzemmérnököt utolsó útjára elkísérték, részvétükkel, koszorúkkal, virágokkal, fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy DR. KORONICS KÁROLY életének 79. évében elhunyt. Temetése 2022. február 14 én, a 14 órakor kezdődő szentmise után lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik EMBER GYÖRGYNÉ temetésen részt vettek és gyászunkban osztoztak. Külön köszönetet mondunk a Memento Temetkezés dolgozóinak a lelkiismeretes munkájukért. Svegál és Ember család
Tudatjuk mindenkivel, aki ismerte és szerette ANDRICS JÓZSEFNÉ "Postás" Gizi néni január 30-án, a 78. születésnapján itt hagyta fáradt és beteg testét. Aki szeretne a családdal együtt búcsúzni tőle, várjuk február 11-én, pénteken 14 órakor a Geresdlaki temető ravatalozójánál. Arra kérünk mindenkit, ne hozzanak se virágot, se koszorút, mert hamvai nem ott lesznek elhelyezve, hanem majd Pécsváradon a temetőben. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett halottunk KRAMMER JÁNOS pécsváradi lakos, 74 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 2021. november 30-án, kedden 15 órakor lesz a pécsváradi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük a részvétnyílvánítástól szíveskedjenek eltekinteni. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy SÁSDI GYULA 77 éves korában elhunyt. Temetése 2021. december 1-én a 13 órakor kezdődő gyászmise után lesz a pécsudvardi temetőben. A gyászoló család
Mindazokkal tudatjuk, akik ismerték és szerették, hogy drága szerettünk VÁSÁRHELYI MIKLÓSNÉ életének 87. évében örökre itt hagyott bennünket. Temetése 2021. december 2-án 13.30 órakor kezdődik a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy DÁVODI JÁNOSNÉ Matola Mária életének 87. évében elhunyt. Temetése 2021. december 3-án 10.30 órakor lesz a tésenyi temetőben. Gyászoló szerettei
Fájó szívvel tudatjuk, hogy LAKLIA JÁNOS kozármislenyi lakos 73 éves korában elhunyt. Temetése 2021. december 1-én a 10.30 órakor kezdődő gyászmise után 11 órakor lesz a kozármislenyi temetőben. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család