A pécsi zsidó templom Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján épült, 1869. július 22-én avatták fel. A műemlék Pécs egyetlen és egyben Dunántúl legnagyobb zsinagógája. A Pécsi Zsidó Hitközség egy éve készült a különleges jubileumra, szerették volna most is ugyanazt az ünnepséget megtartani mint 150 évvel ezelőtt, de hamar rájöttek, hogy egy körülbelül hatórás ünnepség ma már nem kivitelezhető. A megemlékezés hétfő délelőtt volt, ám az időpont ellenére szinte teljesen megtelt a zsinagóga.
Az eseményen köszöntőt mondott Schönberger András pécsi főrabbi és dr. Róna Tamás főrabbi, a Mazsihisz Rabbitestületének elnöke. A pécsi rabbi úgy fogalmazott, vasárnap még arról emlékeztek meg a zsidók böjttel, hogy ledőltek Jeruzsálem falai (Jeruzsálem bukásának és a Szent Jeruzsálemi Templom megsemmisítésének napja), ám a hétfői nap örömteli.
– Eljöttünk, hogy emlékezzünk arra, hogy körülbelül öt generációval ezelőtt élt ebben a városban egy olyan közösség, amely képes volt és akart is egy ilyen csodálatos épületet felépíteni – fogalmazott a pécsi rabbi.
Kitért arra is, hogy nem volt könnyű letelepedni a zsidóknak Pécsett, de végül helyet kaptak a megyeszékhelyen. Az idők folyamán felépítették a zsinagógát, ahol összegyűlhettek, az épület a közösség házaként szolgált.
– De miért is akarták ennyire? Mi volt annak az oka, hogy még alig telepedtek le, de már akartak egy helyet, ahol összejöhetnek? – tette fel a költői kérdést az egyházi méltóság.
A válasz az, hogy a zsidók a történelem folyamán bárhova kerültek, mindig létrehoztak egy olyan helyet, ahol tanulhattak, vallásukat gyakorolhatták. Szót ejtett a rabbi arról is, hogy a zsinagóga mennyezete nincs jó állapotban, hullik a plafon. A zsidó közösség ereje kevés, hogy helyre tudják állítani.
– A hosszú évek alatt próbáltuk mindig szebbé tenni a műemléket. Próbáljuk a közösséggel együtt csinosítani, de mi kevesek vagyunk ehhez, sok-sok támogató kéz kellene – mondta.
Délután folytatódott az ünnepség
A megemlékezésen Gáti Oszkár színművész részleteket olvasott fel Lőw Lipót 19. századi rabbi eredeti beszédéből, ami 1869-ben hangzott el az épület felszentelésén. Nógrádi Gergely pedig kántorként működött közre. A délutáni programban, a hitközség dísztermében Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke is felszólalt, majd különböző szemelvények hangzottak el a pécsi zsidóság történetéből Hábel János, Schweitzer Gábor, Vörös István Károly és Nagy Mariann előadásában.