A Szentágothai János Kutató Központban délelőtt 10 órától plenáris előadásokat tartottak. Bitay Enikő, mérnök-informatikus, egyetemi oktató, az MTA külső tagja, Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet professzora és Fábry Éva, a norvégiai European Centre for Women and Technology igazgatója is prezentált. Az esemény résztvevői körülbelül 90 százalékban hölgyek voltak, de néhány érdeklődő férfi is ült a sorok között.
Az előadások után ebédszünet következett, majd délután egy órától izgalmas kerekasztal-beszélgetéseket tartottak. Összesen hat beszélgetést lehetett meghallgatni, hármat-hármat párhuzamosan. Az első etapban Gender vs. nem gender címmel Szirmai Viktória az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, Timár Judit az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék egyetemi docense, Szabó Mária az ELTE Környezet-és Tájföldrajzi Tanszék egyetemi tanára, valamint Sarkadi Noémi, a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusa beszélt. Család/karrier – Hard core tudomány nőként címmel Balázsi Katalin, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet fizikusa, Eisner Timea, a PTE TTK Matematikai és informatikai Intézet adjunktusa és Oláh Éva Mária, a Bálint Márton Általános és Középiskola fizikusa tartott eszmecserét.
Mi a harmadik beszélgetést hallgattuk meg, melyen mindhárom hölgy pécsi kötődésű volt. Reglődi Dóra dékánhelyettes, a PTE ÁOK Anatómiai Intézet igazgatója, Helyes Zsuzsanna, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont elnöke és Horváth-Sarródi Andrea, a PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet egyetemi tanársegéde. A mintegy egy órás kötetlen beszélgetés során a moderátor többek között azt is kérdezte tőlük, hogy vannak-e kimondott vagy kimondatlan előítéletek a vezetői szerepükkel kapcsolatban.
Reglődi Dóra elmondta, hogy ő az első női vezető az Anatómiai Intézet történetében, ennek tekintetében meg kellett küzdenie néhány akadállyal, de nagyon sokan támogatták. Meg kellett találnia a helyét, az egyensúlyt, de ez nem feltétlenül a nőisége miatt volt. Helyes Zsuzsanna is úgy fogalmazott, kutatóként, oktatóként soha nem érezte, hogy hátrányt jelentett volna női mivolta. Azonban amikor vezetőként tárgyalási szituációba került sokszor érezte úgy, ha férfi lenne, könnyebb lenne a dolga. Ezt a véleményt Horváth-Sarródi Andrea is osztotta, de hozzátette, hogy amikor tárgyalópartnerei megbizonyosodnak rátermettségéről, attól kezdve egyenrangú partnerként kezelték.
A dékánhelyettes erre felelevenített egy történetet, ami megmaradt benne. Mint mondta, néhány éve egy imidzs filmet forgattak a karról, előre meg volt beszélve, hogy felvesznek egy jelenetet amikor előadást tart. Erre az egyik professzor kollégája azt találta mondani, hogy talán egy jobban professzornak kinéző személlyel kellene reklámozni az egyetemet.
A hölgyektől a moderátor azt is megkérdezte, hogy volt-e olyan az életükben, amikor elestek egy pozíciótól csak azért mert nők. Vagy esetleg ennek pont fordítottja.
– Azt szoktam mondani, hogy talán jobban tudok puhítani embereket mint a férfi kollégák – fogalmazott az egyetemi tanársegéd hölgy.
A három nő egyetértett abban, hogy vannak bizonyos személyiségvonások, melyek általában a hölgyekre jobban jellemzőek. Ilyen például az érzelmesség, mely tulajdonsággal semmi baj nincs, sőt, egyes projektek pont emiatt lesznek sikeresebbek.
Nem lógnak ki a hölgy hallgatók a gépészmérnök szakon
A második etapban a Férfias szakterület – kevés nővel elnevezésű kerekasztal-beszélgetést hallgattuk meg. Itt Eördöghné Miklós Mária, a PTE MIK Mérnöki és Smart Technológiák Intézet egyetemi docense, Baracsi Viktória, a PTE MIK Építész Szakmai Intézet adjunktusa, és Paksi Veronika, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet tudományos titkára beszélt saját férfiasnak tartott szakterületéről. Az egyetemi docens elmondta, hogy a pécsi gépészmérnöki szakon nagyon sok a férfi hallgató, de egyáltalán nem lógnak ki közülük a hölgyek, s tudomása szerint nem éri őket negatív diszkrimináció. Baracsi Veronika szakmáját tekintve településtervező, ezt egyre többen választják a nők, mert kreatív munka. De érdekességként azt is megemlítette, hogy az Építész Kamarai tagok között ezzel szemben alig több, mint 20 százalék a hölgyek aránya.
A kép illusztráció.