Hazánk még megmaradt zsinagógáinak jelentős része már nem számít a „gyülekezés házának”, avagy a zsidó istentisztelet helyének, ugyanis az épületet más funkciókra használják. A pécsi azonban egyike a még rendeltetés szerint működő épületeknek. Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke elmondta, a vallási hagyomány szerint minden pénteken és szombaton istentisztelet van és az összes zsidó ünnepet megtartják.
A kezdetek
Az írásos emlékek alapján tudható, hogy már a török hódoltságot megelőző időkben is éltek zsidók Pécsett, ám az oszmánok kiűzése után csak hosszú idővel és nehéz küzdelmek után tudtak újból letelepedni. Ugyanis a zömében német polgárok 1692-ben esküt tettek, miszerint csak katolikus vallású embereket engednek a városba. Ennek ellenére a zsidóság száma nőtt, kultúrájuk terjedt. Így 1827-ben temetőt vettek, 1843-ban imaházat rendeztek be a Zrínyi utca 10. szám alatti Engel ház egy szobájában. Még ugyanebben az évben a Citrom utcában építették meg az első pécsi zsinagógát.
A fejlődés évtizedei
A 19. század második felében gyors fejlődésnek indult a hitközség, így eltervezték egy újabb, nagyobb zsinagóga felépítését. Az épületet Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervezték, Jánosi Engel Adolf, a hitközség akkori elnöke jelentős összeggel támogatta az építést. A zsinagóga 1868 és 1869 között épült, 1869. július 22-én avatta fel Lőw Lipót szegedi, Hirschfeld J. H. augsburgi és Ehrlich Ede pécsi főrabbi. Goldmann Tamástól megtudtuk, az ezer férőhelyes szentély szinte kicsinek bizonyult akkoriban, ugyanis 3500-4000 fő volt a hitközségi létszám.
A holokauszt
A város fejlődésében, a gazdasági, valamint kulturális sokszínűség létrejöttében óriási szerepet játszott a zsidóság pécsi társadalomba történő beilleszkedése. A bőrgyár, a sörgyár, a faipar és több bank felfuttatásában is jelentős szerepet játszottak a zsidó származású pécsi polgárok. Felemelkedésük történetében 1944-ben jött el a tragikus végpont. Egyes feljegyzések szerint a pécsi zsidók 90 százaléka hunyt el a holokauszt során. Jelenleg 70-80 főre tehető a pécsi hitközségi tagok száma, és így is ez az ország egyik legnagyobb hitközsége.
A zsinagóga felújítása
A megfogyatkozott zsidó közösség már nem tudta a templomot fenntartani. Az első jelentős felújítás, amely az épületet kívülről érintette 1980–83 között jöhetett létre, akkor azonban az épület teteje elcsúszott és elkezdett megnyílni. Így szükségszerűvé vált egy újbóli rekonstrukció. Az épület teljes külső megújulására 2004-ben került sor, a beltér renoválása 2014-ben fejeződött be, európai uniós támogatásnak köszönhetően. A mennyezet vakolata jelenleg hullik, rossz állapotban van, a közeljövőben esedékes lenne ennek korrekciója.
Romantikus stílusban épült műemlék
A pécsi a Dunántúl legnagyobb zsinagógája, főhomlokzata három részre tagolódik, közepén bibliai idézet olvasható héber nyelven: „Az imádság háza minden nép számára.” Ennek értelmében az istentiszteleteket bármely vallás hívei látogathatják. A homlokzaton legfelül az úgynevezett „mózesi kőtáblák” állnak a tízparancsolat számjegyeivel. A templom főhomlokzatának igen meghatározó elemei a nagy méretű, díszes ablakok. A zsinagóga belsőtere az eredeti állapotát őrzi és a felújítások során törekednek is e műemléki értékek védelmére. Orgonája ipartörténeti érték. Építésével Angster Józsefet, az akkor megalakult orgonagyár vezetőjét bízták meg, ez volt a gyár első orgonája.
Két rabbi is felszólal az ünnepségen
A különleges jubileumi ünnepség július 22-én, hétfőn, délelőtt 10.30-kor kezdődik a zsinagógában. Köszöntőt mond majd Schönberger András pécsi főrabbi és dr. Róna Tamás főrabbi, a Mazsihisz Rabbitestületének elnöke. Ezután Gáti Oszkár színművész részleteket fog felolvasni Lőw Lipót 19. századi rabbi eredeti beszédéből, ami 1869-ben hangzott el a felszentelésen. Nógrádi Gergely pedig kántorként működik majd közre. A délutáni programban Heisler András, a Mazsihisz elnöke is felszólal majd és Szemelvények a pécsi zsidóság történetéből címmel különböző érdekes előadások hangzanak el. A programok nyitottak, minden érdeklődőt szeretettel vár a Pécsi Zsidó Hitközség.