– Mi volt az első mozis élmény?
– Ami elsőre megfogott, az a mozi monumentalitása, hogy egy nagyobb közösség, egymást nem ismerve, együtt sír és nevet. Továbbá a 35 milliméteres film jellegzetes sercegése.
– Hogy jött a mozigépszeretet?
– Már óvodásként is szétszereltem mindent. Műszerésznek tanultam, mert tudni akarom, hogy mi mitől és hogyan megy.
– Mekkora most a gyűjtemény?
– Van úgy félszáz hordozható vetítőgép, Super 8-as, 8, 16 és 35 milliméteres formátumok, melyek többsége egy bőröndben elfér, de akad itt húsz nagy teljesítményű 200-300 kilós mozigép is. Emellett moziszékek, plakátok, pecsétek, technikai segédberendezések, vásznak, hangerősítők és lámpák.
– Hol fér el ez a sok régi kincs?
– Családi házban lakunk, és a pincétől a padlásig minden tele van velük. Az udvarunkon kertmozit rendeztünk be, itt játsszuk a filmeket. Két szobában tárolom a 16 és 35 milliméteres filmszalagokat. 2500 tételben rajz-, dokumentum-, ismeretterjesztő és rövidfilmek, s van 200 nagyjátékfilm is.
– Mi a szíve csücske, amit a leggyakrabban elővesz?
– Az európai filmeket szeretem, elsősorban a kelet-európaiakat, és Jiři Menzel munkái a kedvenceim. Az Őfelsége pincére voltam kópiája az egyik büszkeségem. De az Illatos út a semmibe magyar szatírát is gyakran levetítem magamnak, a többit közönségnek. Mellékelek adatokat a gyártóról, a technikai részletekről, a szinkronról.
– Mi a távlati terv?
– Digitalizálni szeretném a filmeket, és feltenni a videómegosztóra. Az pedig az egész országban egyedülálló lenne, ha a városi önkormányzat támogatásával berendezhetnénk egy állandó filmtechnikai tárlatot rendszeres filmvetítésekkel.
– Akkor reggeltől estig a moziról szól minden?
– Másik hobbim az oldtimer autók. Az N. N. A halál angyala filmben Törőcsik Mari taxisofőrös szerepe kapcsán a Polski Fiat 125p-re esett a választásom, és öt ilyen kormány- és padlóváltós autót szereztem.
Sofőr és elektroműszerész
Tóth Marcell 1995-ben született Pécsett. A Bártfa Utcai Általános Iskolába járt, a Zipernowsky Károly Műszaki Technikumban elektronika-elektrotechnika szakon érettségizett. 2015-ben közalkalmazottként stúdiós és gépkocsivezető munkakörben a Pécsi Kulturális Központban kezdett el dolgozni, majd két évig világosítóként tevékenykedett a Kodály Központban. Rövid ideig gépszerelő volt, majd Németországban, Passauban egy fűrészüzemben alkalmazták, néhány hónapja pedig újra közalkalmazott, a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatóságánál gépkocsivezető. Nőtlen.