Jövőre az egész ország területén tilos lesz az égetés, így érdemes hosszú távon is jó megoldást találni arra, hogy mit kezdjünk a felgyülemlett zöldhulladékkal. Ha a zöldjárat nem elég, akkor érdemes komposztálni, erre több baranyai település önkormányzata is ösztönzi a kertes házban élőket, kerttulajdonosokat. A levélhalom eltüntetésében nagy segítség lehet egy lombszívó, amely a száraz, lehullott leveleket feldarabolja és magába (egy gyűjtőzsákba) szippantja, a levelek térfogata így akár a tizedére összemegy.
Az összegyűlt aprítékot már dobhatjuk is a komposztba. Fúvó funkcióval egy ilyen gép jó szolgálatot tesz a lenyírt fűmaradványok, fűrészpor, valamint télen a porhó eltakarítására is.
Van, ahol ingyenes komposztládákat adnak a helyieknek, de akár néhány deszkából is nagyszerű komposztálót lehet készíteni. Az egyszerűbb változat az időt használja, hogy összeérjenek, elbomoljanak az anyagok, és humusz jöjjön létre. Ehhez már akár 15 hét is elegendő, a diófalevelet máshova kell tenni (ennek a lebomlására több időre van szükség). Vannak gilisztás változatok is, ebben a bontási feladatok egy részét a gyűrűsférgek látják el.
Jó szolgálatot tehet az ágaprító is
Sokan úgy vélik, hogy a falusi életforma egy darabját veszik el azzal, hogy megtiltják az égetést, hiszen nem károsabb az őszi levelek, ágak elégetése, mint az, hogy valaki például – helytelenül – pelenkával, rongyokkal pakolja meg a kályhát. Szalatnakról egész évben egyszer sem viszik el a zöldhulladékot, még nem tudják, mi lesz az ágakkal januártól, számukra ugyanis nagyon költséges az ágaprítózás. Pécsett már tavaly május óta nem adnak lehetőséget kerti hulladék égetésére. A Biokom a kökényi komposztáló telepen hasznosítja a zöldjáratokon összegyűjtött zöldhulladékot, Hosszúhetényben a közintézmények fűtési költségén tudnak spórolni az aprítékkal.