Tény, hogy Magyarország 1944. március 19-től német megszállás alatt volt. Megkezdődött a zsidók gettóba telepítése, a baloldali beállítottságú emberek letartóztatása, és az ország kirablása. Az Első Duna-Gőzhajózási Társaság (DGT) 1938. márciusától, az Anschluss következtében a Göring művekhez tartozott, és a szénszállítások is a hadiipart szolgálták. Ezért a bányászok a katonai szolgálat alól felmentést kaptak. A front közeledtével a pécsújhegyi üzemben, ahol én is dolgoztam, a munka leállt. Csak azt erőmű működött. (A németeknek az erőmű felrobbantására tett kísérletét két ember hősies helytállása akadályozta meg, akik ezért az életükkel fizettek.)
A meszesi lakótelepre betelepült német alakulat pánikszerű menekülése egyértelművé tette, hogy a város szovjet hadsereg által körül van zárva, illetve egy menekülési útvonal még nyitva van – a Szigetvár felé vezető. Ezen az útvonalon, illetve a még működő vasúton próbálták elhagyni a várost a németekkel szimpatizáló és a bosszútól félő civilek, illetve került sor a gettóból a zsidók, illetve a megyéből összegyűjtött cigányok elhurcolására. A meszesi lakótelepet két belövés érte. Az egyik az utca egyik bejáratánál robbant, a másik a rádióállomás adótornyának egyik lábát tette tönkre. Félő volt, hogy ha az építmény eldől, a házunk is veszélybe kerül.
A meszesi lakótelepre betelepült német alakulat pánikszerű menekülése egyértelművé tette, hogy a város szovjet hadsereg által körül van zárva
November 29-re virradó éjjel elült a harci zaj és a Komlói úton végigdübörgő harckocsik, majd a nyomukban érkező gyalogság jelezték, hogy a város mentesül a további harci tevékenységektől. A lakótelep lakásaiba a pihenőn lévő tüzérségi alakulat katonái települtek be. Miközben az ágyúdörejekből arra következtettünk, hogy a harc tovább folytatódik, a Balatontól délre eső u.n. Margit vonalnál. A több hétig itt tartózkodó katonákkal – tekintve, hogy Pécset a II. Ukrán front katonái szabadították fel, akik a családtagjaikon keresztül értesültek arról, hogy a magyar katonák a hazájukban nem úgy viselkedtek a civil lakossággal, mint a németek – viszonylagos baráti kapcsolat alakult ki. A sebtében megalakult, nemzeti karszalagot viselő nemzetőrök és az időközben megérkező, magyarul jól beszélő jugoszláv partizánok vigyáztak a polgári lakosságra. Emlékszem, több napig feküdt, elrettentő példának egy lelőtt szovjet katona a Budai vám épülete mellett, a magához ölelt rablott tárgyakkal. Traj Ferenc
Képünk illusztráció.